De "azt sem árt tudni – ajánlja az írónő –, hogy semmi nem kényszerít evésre. Evés helyett ágyba is mehetünk."
Marguerite Duras
Ha valaha nőíró hatott rám, mégpedig úgy, hogy legyalult, földbe döngölt, atomokra tépett, akkor ő nem 
más, mint a Kokinkínában (ma: Vietnami Köztársaság) született francia nő: Marguerite Duras.
más, mint a Kokinkínában (ma: Vietnami Köztársaság) született francia nő: Marguerite Duras.
A szerető. Ez a kisregény címe. A Modern Könyvtár sorozatban jelent meg, Ádám Péter fordította. Legalább ötven éve ismerem, és annak is lehet húsz éve, hogy nem mertem újra kézbe venni. Fantasztikus, pörgő, szenvedélyesen izzó erotikával, hatalmas csendekkel, tele képpel, látvánnyal szinte mozduló alakkal, élő családdal, várossal, élő, közben teljesen normálisnak ható rasszizmussal. Egy tizenöt körüli kislány találkozása a testi szeremmel.
Bikácsy Gergely írja az írónőről: "Duras nem annyira műfajteremtő, mint inkább műfajtörő író és filmrendező." Ő pedig önmagáról a 
naplójában: "Amellett, hogy bájosnak legjobb akarattal sem lehetett nevezni, meg hogy a ruhák, amikben jártam, leírhatatlanul nevetségesek voltak, nem mondhatnám, hogy szépségemmel felhívtam magamra figyelmet. Alacsony voltam, nem különösebben jó alakú, girhes és tetejébe szeplős is, de mintha ez sem lett volna elég, két vörös copfom majdnem térdig ért (copfot mondtam, pedig a kábel szó sokkal pontosabb lett volna, anyám minden alkalommal olyan szorosra fonta a hajamat). A bőröm sötétbarna volt, mert az ültetvényen reggeltől estig kinn voltunk a szabadban, pedig Saigonban akkortájt fehér bőr volt a divat."
naplójában: "Amellett, hogy bájosnak legjobb akarattal sem lehetett nevezni, meg hogy a ruhák, amikben jártam, leírhatatlanul nevetségesek voltak, nem mondhatnám, hogy szépségemmel felhívtam magamra figyelmet. Alacsony voltam, nem különösebben jó alakú, girhes és tetejébe szeplős is, de mintha ez sem lett volna elég, két vörös copfom majdnem térdig ért (copfot mondtam, pedig a kábel szó sokkal pontosabb lett volna, anyám minden alkalommal olyan szorosra fonta a hajamat). A bőröm sötétbarna volt, mert az ültetvényen reggeltől estig kinn voltunk a szabadban, pedig Saigonban akkortájt fehér bőr volt a divat."
A friss hírek egyike: Marguerite Duras fia, Jean Mascoló kiadóvállalata az anyját adja ki. Kis kötetben gyűjtötte össze anyja receptjeit, amelyeket Duras iskolásfüzetekbe jegyzett fel, megjegyzéseivel kísérve. A póréhagymalevest például öngyilkosság ellen ajánlotta. 
Aki Duras-módra akar főzni, és tud franciául, elhelyezheti a könyvecskét a konyhájában, de "azt sem árt tudni – ajánlja az írónő –, hogy semmi nem kényszerít evésre. Evés helyett ágyba is mehetünk."
Aki Duras-módra akar főzni, és tud franciául, elhelyezheti a könyvecskét a konyhájában, de "azt sem árt tudni – ajánlja az írónő –, hogy semmi nem kényszerít evésre. Evés helyett ágyba is mehetünk."
Marguerite Duras Vietnam déli részén születik, négyéves, amikor apja meghal, tanítónő anyja három gyereket nevel. 1930-ban saigoni lányinternátusba kerül. 1934-ben, amikor anyja végleg tönkremegy, települ Franciaországba.
A szeretőt 2.400.000 példányban vásárolta meg a kedves olvasó (én legalább hármat a két és fél millióból), és megkapja a Goncourt-díjat. Duras részt venne a regényből készülő film forgatásán: a producer felkéri a regény adaptálására, de az írónő éppen súlyos alkoholista időszakát éli, kórházba kerül, fél év kóma.
A következőket mondja az életről (életéről), a világról (világáról), és ezen alkalmasint érdemes elgondolkodni néhanap, amikor egy-egy percről azt hisszük, vasútállomáson vagyunk éppen, indulunk valahová, netán megérkeztünk valahonnan éppen, sínen voltunk/vagyunk/leszünk: "Az életemnek nincs története. Nincs élettörténetem. Középpontja se volt soha. Nincs út, nincs vonal. Csak tágas terek vannak, ezek azt sugallják, hogy ott volt valaki, de nem igaz. Ott soha nem volt senki."
Marguerite Duras, 1914. április 4. – l996. március 3., francia írónő.
Művei:
A szerető
Az alkonzul
Naphosszat a fákon
Oroszlánszáj
A tér
Nyáron, este fél tizenegykor
Hozzászólások
Eddig 15 komment érkezett (
)
1.
evalajos
2013. 03. 02. 8:07
...állítólag megpróbálta az ajzószerek nélküli írást is, nem látott nagy különbséget, elmondása szerint...
Köszönöm.
2.
onagyz
2013. 03. 02. 8:16
Nem olvastam ezt, és szerintem az lehet, amikor az író nem képes írni, nem könnyű neki. Olyasmi, mint amikor a vérbeli, szenvedélyes szakácsnőt eltiltják a konyhájától. Ki kell tölteni valamivel a munka nélkül telő időt.
3.
gordius53
2013. 03. 02. 10:07
Szerintem pont fordítva van, mint ahogy Éva írja Durasról, az írás az ajzószer, ha van egy téma, ami izgat, az teljesen feldob és bármit csinálok agyban írok, az a piszkozat...
4.
Fannyvár
2013. 03. 02. 12:46
.."Az életben egykettőre utolért az érzés, hogy minden késő. Már tizennyolc éves koromban is késő volt. Tizennyolc és huszonöt éves között összekuszálódtak az arcvonásaim. Tizennyolc évesen megvénültem. Hogy más is így van-e ezzel, nem tudom, soha nem kérdeztem. (..) Akik ismertek tizenhét éves koromban, amikor hazautaztam Franciaországba, elképedve láttak viszont két év múlva, tizenkilenc évesen. Ezt az arcot, az újat, megőriztem.
Ez lett az arcom. Persze tovább vénült, de nem annyira, mint vártam. Töredezett felszínére száraz és mély árkok vésődtek. Míg a finom vonású arcok általában elernyednek, az enyémnek változatlanok maradtak a körvonalai, csak az anyaga ment tönkre.
Tönkrement az arcom." /Duras: A szerető/
Hogy milyen nagy hatást gyakoroltak rám Duras könyvei, egyénisége, azt nem tudom megfogalmazni sem. A szavakon túl egy hihetetlenül szuggesztív lélek adódik regényeihez.
Amikor Jean-Jacques Annaud filmjében Jeanne Moreau eredeti hangján hallhattam a regény szövegéből egy részletet, az valami csoda volt...mint egy szeánsz.
Köszönöm az írást :)
5.
onagyz
2013. 03. 02. 13:25
Én addig ügyeskedtem, amíg nem kellett megnéznem a filmet, hanem megúsztam, féltem tőle ugyanis, minden adaptációtól félek, és ha nagyon szint alatt teljesít a rendező, az alapkönyvet is rongájla.
6.
Fannyvár
2013. 03. 02. 13:33
Általában fenntartásokkal kezelem az adaptációkat, ám előbb-utóbb megnézem a filmet, a kíváncsiságom erősebb :)
A szerető esetében nem volt kérdés, látnom kellett! Nem csalódtam!
7.
ZorróAszter
2013. 03. 02. 20:01
Bocs, de Kokinkína nem a teljes Indokína? Csak Vietnám?
8.
onagyz
2013. 03. 02. 20:52
Vietnam egyik tartománya.
Vietnam teljes területe: 331 689 km², ebből a Kokinkína nevű tartomány (Cochinchine, francia gyarmat Francia Indokínában), a Mekong deltavidékén területe 67.400 km2..
És összesen 4,484.000 lakó, szemben Vietnam kb 85 milliójával.
9.
ZorróAszter
2013. 03. 03. 0:22
Meg mertem volna esküdni, hogy Kokinkína Indokína régi neve. És azt hittem, hogy a területe azonos a régi kínai Déli Szung birodaloméval.
Köszi.
10.
Faline
2013. 03. 03. 20:50
A szerető az első számú kedvencem. Azonnal megnéztem a filmet is, ahogy bemutatták nálunk. Nem csalódtam. Nem ugyanaz, de jó. Más. Nem jobb mint a regény, de jó film nagyon. Én is olyan vagyok, hogy ha valami mű nagy hatással van rám, nem merem elővenni sokáig újra.
11.
onagyz
2013. 03. 03. 21:26
Régen nem láttalak, Faline
12.
Faline
2013. 03. 03. 21:34
Megvagyok, olvasok, csak nemigen kommentelek. Mondjuk, ha akarok, sem tudok sokszor, legtöbbször nem tudok belépni. Ma különleges nap van, hogy sikerült.
Agota Kristóf: A nagy füzet-et olvastad? Tetszene neked.
13.
onagyz
2013. 03. 03. 21:46
Olvasni nem olvastam, de ismerem, a magyar minimalpróza atyja-nagyja, tervbe van véve. Mostanában túlélni próbálok, mert nem könnyű, csak olyat olvasok, akiről azonnal írok, és van hová.
Csernát olvasok most, az új könyvét.
14.
Marijja
2013. 03. 04. 15:00
Hajdanán csak a Naphosszat a fákon-t olvastam, ideje újra kézbe venni!!!
15.
Faline
2013. 03. 06. 20:55
Ajánlom még megnézésre az Ez a szerelem című filmet, Duras utolsó éveiről szól, asszem a regény is akkor keletkezett. Jeanne Moreau játssza Durast.
Írja meg véleményét, kérdéseit!
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneve, itt bejelentkezhet.
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.